Policy
Short research notes for public policy, based on micro data and standard methods, with a technical appendix. Each note has an English and a Hungarian summary.
Rövid kutatási jegyzetek a szakpolitika számára, mikroadatok és bevett módszerek alapján, technikai függelékkel. Minden jegyzethez angol és magyar összefoglaló tartozik.
Where will growth come from? Reallocation, the missing factor in Hungary
Abstract (English)
Hungary needs growth that does not burden the budget. We ask whether part of it can come from workers and capital moving from less to more productive firms. Using balance sheets of all Hungarian firms for 2004–2023 and CompNet data for Poland and Central and Eastern Europe, we run three exercises. By the late 2010s productivity gaps between firms in the same industry were wider in Hungary than in Poland and the region on every measure we have, and in Hungary they did not narrow after 2019. The contribution of resources moving between firms to productivity growth fell by almost half after 2013, from 1.6 to 0.8 percentage points a year. About 60% of this fall comes from foreign-owned firms; among domestic firms reallocation slowed by about a quarter. At the same time, the model's efficiency gap, the output lost to misallocation, widened among domestic firms at least as much as overall, most in construction and utilities. A standard model suggests that returning to the allocation of 2004–2010 would lift the level of output by 1–2% of GDP, a one-off but lasting gain; over five years, 0.2–0.4 percentage points of extra growth a year. Policy that gives firms more freedom could mobilise this reserve.
Keywords: productivity, reallocation, misallocation, firm dynamics, Hungary. JEL: D24, L25, O47, O52.
Összefoglaló (magyarul)
Magyarországnak olyan növekedés kell, amely nem terheli a költségvetést. Azt vizsgáljuk, származhat-e ennek egy része abból, hogy a munka és a tőke a kevésbé termelékeny cégektől a termelékenyebbekhez áramlik. Az összes magyar cég 2004–2023-as mérlegadatai, valamint a Lengyelországra és a közép- és kelet-európai régióra vonatkozó CompNet-adatok alapján három elemzést végzünk. A 2010-es évek végére az azonos ágazatban működő cégek közötti termelékenységi különbségek minden rendelkezésünkre álló mérőszám szerint nagyobbak voltak Magyarországon, mint Lengyelországban és a régióban, és Magyarországon 2019 után sem szűkültek. A cégek közötti erőforrás-átáramlás hozzájárulása a termelékenység növekedéséhez 2013 után csaknem a felére esett, évi 1,6-ről 0,8 százalékpontra. A csökkenés mintegy 60%-a a külföldi tulajdonú cégekből jön; a hazai cégeknél a reallokáció mintegy negyedével lassult. Eközben a modell szerinti hatékonysági rés, vagyis a rossz allokáció miatt elvesző kibocsátás, a hazai cégeknél legalább annyival nőtt, mint összességében, leginkább az építőiparban és a közműveknél. Egy standard modell szerint a 2004–2010-es allokációhoz visszatérve a kibocsátás szintje a GDP 1–2%-ával nőne; ez egyszeri, de tartós nyereség, öt év alatt évi 0,2–0,4 százalékpont többletnövekedés. Ezt a tartalékot olyan gazdaságpolitika mozgósíthatná, amely nagyobb szabadságot ad a cégeknek.
Kulcsszavak: termelékenység, reallokáció, rossz allokáció, cégdinamika, Magyarország. JEL: D24, L25, O47, O52.
Policy note (English)Working paper version (English)PDF (magyarul): hamarosan